2010. 09. 27.

Nem merőleges falvégek

A legegyszerűbb eset, amikor a falvég merőleges a falsíkokra. Ilyenkor a típus tulajdonságok között elég átbillenteni a ráfordulás paraméterek egyikét.

Ha nem merőleges egy egyszerű trükk használható:
  • készíts egy olyan faltípust, melyet a falvégre képzelsz
  • húzd a falvégre a kívánt szögben
  • ha valamely sarok nem stimmel tegyél oda is egy rövid szakaszt az eredeti falal párhuzamosan


  • szükség lehet az eredeti fal és az újak geometriájának csatlakoztatására


Nyílásokban a helyzet egyszerűbb, erre is van beállítást a fal és nyílászáró típus tulajdonságai között, a többi megy magától.

Ha mégsem sikerül, bele kell szerkeszteni az ajtó/ablak családjába. A fallal párhuzamos referencia síkok közül bármelyikre bekapcsolhatod a Fallezárás paramétert, ekkor magára húzza a burkolati rétegeket.
Tipp: Két síkkal dolgozz, külön a tok belső és külső oldalán. Teljesen mindegy, hogy a családszerkesztőben rendelkezésre álló nyílás eszközzel, vagy kivágó formákkal dolgozol.

2010. 09. 23.

Családszerkesztési praktikák

Első körben kezdő felhasználóknak kezdtem írogatni, de a végeredmény talán rutinos revitistáknak is hasznos lehet.

Instant teszt
Hozz létre a családon belül két típust, melyekhez különböző paraméter értékeket állítasz be, így egy "Alkalmaz" után azonnal kibuknak a kényszerezési/méretezési hibák.

Következetes kényszerek
Illemszabály alkotóelem szerkesztéskor, hogy kényszereket csak a "Referencia szint"-i alaprajzba, az "Elöl" és "Bal" nézetekbe tegyél. A "Hátul", "Jobb" és "Vetített mennyezetháló" nézetek kihagyása a buliból nagyban megkönnyíti a mástól átvett vagy egy idő után újra szerkesztett családok kezelését.

Kényszerek
A vázlatok vonalait sokszor nem kell a Referencia vonalakhoz vagy síkokhoz kényszerezni, mert ezt magunktól is megteszik. Próbáld ki a vázlataiddal azok befejezése előtt. Minél több a kényszer a család annál könnyebben roppan össze váratlan paraméter együttállásokkor.

Referencia láncok
Elvi lehetőség van arra, hogy a létrehozott Formákat referenciaként használj a következő formához, de kerüld! Célszerűbb a legközelebbi referencia síkhoz kényszerezni őket.

[Ctrl] gomb
Ha szükséged van egy új referenciasíkra, keresd meg a legközelebbi párhuzamosat és a Ctrl lenyomással mozdítsd el. Ez a legegyszerűbb módja a másolásnak, és még a rajzterületről sem kell kimozdulni a kurzorral.

Méret állandósítás

Kényszerezned kell? Válaszd ki a kényszerezendő elemet és a megjelenő ideiglenes méreten add ki az állandósítás parancsot! Ha nem jó helyre kapaszkodik a kóta a kék fogópontjaival egyszerűen helyezd át a kívánt Referencia síkhoz.
Paraméter hozzáadás
Új Címkéket a kiválasztott méretekhez a Lehetőség sorról rendelj!

Egy modell
Ami ismétlődik csináld meg külön családba. A csoportok használata család szerkesztőben nem előnyös, az azonos elemek modellezéséhez a beágyazott családok ajánlottak.

Elnevezések

Használj olyan paraméter neveket, amiből később is rájössz mire való! Tedd abba a Paramétercsoportba amiben később is keresnéd. Ugyanez igaz a családon belüli típusok elnevezésekor.

2010. 09. 17.

Egységes kigyűjtések #1

Kérdés:
Mi a teendő, ha egy nyílászáró (Jegyzék) vagy mennyiségi kigyűjtés (Mennyiségszámítás) a maga szűréseivel és összes beállításával jó lenne máshova is?

Probléma:
A Projekszabványok átvétele nem ad közvetlen megoldást, pedig ez is átvihető.

Megoldás: 
Másold ki a kigyűjtést (vagy kigyűjtéseket) a forrásnak szánt Projekt áttekintőből - a CTRL gomb lenyomásával tudsz többet kijelölni - majd jobb-katt és Másolás vágólapra.

Válts át a cél-projektre kattints bele a Projekt áttekintőjébe és CTRL+V, mert helyi menüből nem érhető el ez a parancs.

Természetesen ez is illeszkedik a Revit logikájába, az adat sorokat sosem viszi magával, a célprojekt elemeit listázza.


Folytatás itt: Egységes kigyűjtések #2

2010. 09. 16.

Projekt beállítások 2 – Vonalak

Beállításuknak három összetevője van, a menüben elfoglalt helyük szerinti fordított sorrendben tárgyalom őket:

  • Vonaltípusok:


    Egy mintát adhatsz meg, hogy az egyes részei hogyan kövesség egymást, három lehetséges elem van: Vonal, Szünet (ezeknek hosszal kell rendelkezni a második oszlopban), Pont


    Minden minta 20 ilyen elemet tartalmazhat.
  • Vonalvastagságok:
    Beállító ablaka elsőre bonyolultnak tűnhet, valójában viszont pofon egyszerű. Az első oszlop száma a vastagságok elnevezései, a további oszlopok ezek tényleges nyomtatott vastagságát határozzák meg, a fejléc léptékeinek megfelelően.


  • Vonalstílusok:
    A fenti két beállításnak ad értelmet, egy Revit-eseknek nagyon is ismerős formában. A szoftver logikájába illeszkedő módon a vonalak összessége is egy kategóriát jelent, melynek alkategóriái a vonalstílusok. Kötelező őket elnevezni – a névhez tulajdonságokat rendelni – majd, ezzel a névvel lehet használni. Az, hogy ezek a beállítások el vannak dugva a szemed elől önkénytelenül is következetességet eredményeznek, nem lesz végtelenül sok egyedi vonal, ami a hagyományos CAD rendszerekben állandó probléma.

Projekt beállítások 1 – Kitöltések

A kitöltési minták (sraffozások) a legtöbb CAD szoftverben nagy hangsúlyt kapnak, Revit-ben a kezelésük azért egyszerű, mert minden felületen ezek jelennek meg automatikusan, nem jellemző a külön megrajzolgatott kitöltés.
Beállításaik az alábbi helyen találhatók:

  • Két alapvető típust érdemes megkülönböztetni:
    • Rajz típusú minták: minden léptékben teljesen azonos valós méretükkel láthatóak, így használatukkor elegendő egy jelmagyarázat készítése, az minden léptékben helyes információt közöl. Méretei valós nyomtatási méretek.

    • Modell típusú minták: valós méretükkel adod meg őket, így minden léptékben a többi részlethez képesti eredmény látható. Burkolatok, felületi minták megjelenítésére használható.

    A típusok viselkedése a továbbiakban közel azonos, beállító-ablakuk is csak egy elemben különbözik.Nézzük szépen sorjában:
    • Előnézet: sok magyarázatra nem szorul, a többi vezérlő változtatásakor azonnal az új állapotot mutatja
    • Tájolás a befogadó rétegen: ez a beállítás azt mutatja meg, hogy a kitöltési minta hogyan viszonyul a sraffozandó szerkezetekhez. (ez csak a rajz típusú mintáknál érhető el, típusai az alábbiak:)
      • Tájolás nézethez: így a minta mindig olyan lesz a nézethez képes, ahogy az előnézetben látható
      • Maradjon olvasható: a minta a nézet tervlapokon és egyéb helyeken történő elforgatásokra nem érzékeny, minden esetben az előnézetnek megfelelően áll függetlenül a nézettől
      • Igazítás elemhez: az elmetszett elem irányától függ a kitöltési minta
    • Egy újabb eldöntendő:
      • Egyszerű: párhuzamos vonalakból, vagy két egymást keresztező párhuzamos vonalakból álló rácsból álló kitöltés
        A párbeszédablak további része magáért beszél, nem szeretném szájbarágni.
      • Egyéni: AutoCAD PAT (pattern/kitöltési minta) fájlból beolvasható tetszőleges elrendezésű minta
        Egy PAT fájl több mintát is tartalmazhat, ezekből választhatunk. A mértékegység is a minta-fájlban megadott tulajdonság, léptékével tudod méretét szabályozni Revit-en belülről.

    2010. 09. 14.

    Projekt és Valós észak

    Ez a kérdés igen hamar felmerül a projektmunka során. Kétféle északra van szükség, az egyik az alaprajzok függőleges-vízszintes, a másik a helyszínrajz helyes tájolásához. Ezt a kérdést egyszerűbb körbejárni egy példa segítségével.

    Egy AutoCAD-ben készített helyszínrajzot használok, mert a gyakorlati életben sem ritka, hogy így kapsz adatot. Íme a helyszínrajz a "CAD csatolása" parancs után:

    Látható, hogy az épület ideális állásban van, a fő irányok függőlegesek és vízszintesek. Mindez csak addig tűnik tökéletesnek, amíg az északjelre nem nagyítasz.
    A jel szerinti észak a lapon nem "felfelé" áll, ami egy helyszínrajznál elvárás. Ha a sima forgatás paranccsal próbálod megoldani a kérdést elég morcos leszel a többi nézetre pillantva…

    Az épületed fő irányait ilyen egyszerűen adhatod meg, csak azt kell eldöntened, melyik alaprajzot melyik észak szerint jeleníted meg. Minden alaprajzi nézet tulajdonságai között találsz egy Tájolás nevű paramétert két lehetséges értékkel: "Projekt észak"/"Valós észak".
    Fontos tudni, hogy ilyenkor nem a modellt forgatod, csak a nézeted irányát! Ha a Tájolást visszaállítod Projekt észak-ra a házad ismét függőleges-vízszintes tájolással láthatod.
    Az Koordináta címkék mindig a valós észak szerinti, tehát helyes értékeket fogják mutatni

    2010. 09. 09.

    Alávetítés

    Szerencsére egyre gyakoribb kérdés a "hogyan lehet bekapcsolni a szellemszintet?". Ennek az a jelentősége, hogy egy élő alaprajz alávetítése sokkal praktikusabb, mint egy vonalas rajz odablöffölése.
    A bemutatáshoz rajzoltam egy falnégyszöget, és a felettem található szintre egy tetőt.
    Az alávetítés bekapcsolása a Nézet tulajdonságai között.
    Az alávetítések vonalstílusa projekt szintű beállítás, a Kezelés szalagmenüről elérhető.
    A megjelenő párbeszédablak minden alávetítésre hat, szinte csak testreszabott sablon létrehozásakor szoktam hozzányúlni.


    A módosítás

    eredménye:

    Az kétségtelen, hogy érdemesebb így operálni, mint vonalakkal, mert az alávetítés az összes módosítást teljesen automatikusan leköveti.

    Egy újabb bizonyíték, hogy vakon lehet arrébb tenni bármit, a dokumentáció teljesen rendben marad.

    2010. 09. 08.

    Szerkezeti rétegek felülírása

    A térbeli és műszaki rajzi ábrázolás  - a metszett szerkezetek vonalstílusai tekintetében - kezdi elveszíteni maximális következetességét a sok egyedi igény tengerében. Szeretném összefoglalni az idevágó beállításokat jelen állás szerint.
    Legismertebb talán a Befogadó rétegek felülbírálása a minden grafikus nézethez tartozó Láthatóság/grafika párbeszédablakon. Jellege miatt ez nézetenként külön-külön fejti ki hatását.
    Itt adhatod meg, hogy a befogadókon (más elemeket befogadni képes szerkezetek, úgy mint fal, födém és tető) belüli rétegeket elválasztó vonalak hogyan jelenjenek meg. A beállítások és az eredmény szempontjából is mindegy, hogy alaprajzi vagy metszet nézetről beszélünk. A jelölőnégyzet bekattintása után megnyitható a Befogadó rétegek vonalstílusai párbeszédablak.
    A befogadók a párbeszédablakokban egy gyűjtőnév a falak, födémek, tetők és mennyezetek összességére. Ezeket a rétegeket funkció szerinti bontásban bármely fal Típus tulajdonságai között tanulmányozhatod:


    Az egyes rétegfunkciókhoz a Befogadó rétegek vonalstílusai párbeszédablakban írhatod felül a vonalak színét,vastagságát és mintázatát.

    Közös élek

    Ez az elsőre megfoghatatlannak látszó fogalom semmi bonyolult tartalmat nem hordoz, egyszerűen a különböző funkciójú rétek közötti határvonalat jelent.



    Innen egyértelműen kiderül, hogy a Közös élek kategóriánként külön az Objektumstílusok ablakban adhatók meg.
    Magréteg tisztítása

    Ez csak a Befogadó rétegek vonalstílusai ablak alján egy legördülő lista, ami maximum kis vonalakat jelenít meg a különböző szerkezetek magrétegeinek találkozásánál.

    A különböző értékek jelentése az alábbi:
    • Alapértelmezett
      Csak az anyagoknál megszokott csatlakoztatási opciókat használja
    • Funkció használata
      A magon belüli rétegek közül a magasabb prioritásúnál beállított vonalstílust használja
    • Általános élstílus használata
      A Közös élek-nél beállított értéket használja
    • Nincs él
      Elrejti a határvonalat, ha a két csatlakozó szerkezet kitöltési mintája azonos

    A fenti beállítások minden kombinációjának kipróbálásához sok türelmet kívánok!

    Felület alaphelyzetbe állítása

     Autodesk Revit eltávolítása és újratelepítése, vagy a Windows esetleges fagyása után szükség lehet a felhasználói felület alaphelyzetbe állítására. Ez nagyon egyszerűen elvégezhető:

    Töröld ki az UIState.dat fájlt mely az alábbi helyen található:
    • Windows XP:
      %USERPROFILE%\Local Settings\Application Data\Autodesk\Revit\Autodesk Revit XXX 20xx
    • Windows Vista és 7:
      %LOCALAPPDATA%\Autodesk\Revit\Autodesk Revit XXX 20xx

    2010. 09. 06.

    Munkarészek láthatósága csatolt projektekben

    Előfordult már, hogy minden új munkarészben láthatóvá kellett tenni egy becsatolt projekteket? Amikor egy munkarészt létrehozol beállítható, hogy alapértelmezetten rejtett legyen. Ha ebbe a problémába ütközöl az ok az alábbi képen látható.
    [?] Látható az összes nézetben
    Létezik egy ismert kerülőút a probléma megoldására, mégpedig hogy hozz létre egy új munkarészt a "Látható az összes nézetben" opcióval. Majd az eredetiből helyezd az összes elemet az új munkarészbe. Ennek a veszélye, hogy esetleg ott is láthatóvá válnak az elemek, ahol eddig helyesen nem. A keletkezett többleteket pedig manuálisan kell kitakarítani magad után.

    Csatolt projektek láthatósága külön-külön
    Az újdonság a 2011-es verzióban, hogy dönthetsz másképp az alapértelmezett láthatóságot illetően. A Munkarészek párbeszédablakban megjelent egy új oszlop "Minden nézetben látható" fejléccel.


    Csatolt projektek munkarészeinek láthatósága külön-külön
    Munkarészek
    A munkarészre vonatkozó beállításunk a befogadó projekt Láthatóság/Grafika ablakaiban köszön vissza a "Globális beállítások használata"-kor zárójelben kiírja az aktuális láthatósági állapotot. A korábbi változatokban megszokott felülbírálás lehetősége adott.

    Minden beállítás testre szabható

    A korábbi Revit változatokban a nem minden nézetben látható munkarészek használata majdhogynem tilos volt, mostanra szerencsére kezünkbe vehetjük az irányítást.
    A korábbi változatokban is megvolt
    Láthatóság
    Ami alapból nem látható nem biztos, hogy időben kiderül. Főleg szakágak (külön irodák) együtt-dolgozásánál okozhat problémákat, de házon belül is félreértésekre adhat okot a nem látszó munkarészek használata. Szimpatikusabb megközelítés, hogy mindenki rejtse el magának amire nincs szüksége.

    Munkarészek láthatóságvezérlése megosztott projektekben a Revit 2011 talán legfontosabb újítása.

    2010. 09. 05.

    Visszamentés korábbi verzióba

    Felvetés
    Mit tegyek, ha projektemet korábbi verzióban szeretném megnyitni???

    Megoldás
    A Revit szoftverek nem támogatják a visszamentés korábbi verziókra. Ha egy fájlt verzió-léptetünk, többé nincs lehetőség azt korábbi változatban megnyitni.
    A legkisebb adat-vésztéssel járó módszer, ha a modellt IFC formátumba exportáljuk, majd a korábbi szoftververzióban megnyitjuk.

    Megjegyzések
    • adatveszteség így is lesz, mert az IFC formátum nem tárol minden Revit környezetben bevihető adatot
    • a térben torzított szerkezetek nem kerülnek bele a modellbe, érdemes a létrehozásukhoz használt Tömegelemet külön DWG-be exportálni, majd a korábbi Revit-ben egy Tömegelem családba importálni
    • a bevitt rajzi tartalmakat érdemes a korábbi Revit-tel azonos verziójú AutoCAD DWG formátumban nézetenként átvinni, mert az IFC formátum csak a modell geometriát hordozza
    Tanulság
    Ha még szükség lehet a korábbi változatra verzióléptetés után a Mentés másként parancsot használjuk

    Következmény
    Csoportmunka is csak azonos évjáratú Revit-ek között képzelhető el!

    2010. 09. 03.

    Csoportok és munkarészek

    Csoportmunkát (Worksharing) használó projektekben a csoportok (Group) kezelése a családokéhoz hasonlóan működik. Érdemes szem előtt tartani, hogy a példány és típus tulajdonságok egymástól jól elkülönülnek, nem feltétlenül tartoznak azonos munkarészbe sem!

    Egy modell csoport úgy néz ki, mintha a létrehozásához használt munkarészhez tartozna. Ez az illúzió addig áll fent, míg meg nem nyitjuk a Csoportszerkesztőt. Visszafelé nézve a csoport (kölcsönözve) akkor is szerkeszthető számunkra, ha az azt tartalmazó munkarész nem a mi kezünkben van.

    Részlet csoportoknál a helyzet egyszerűbb, mert ott a csoport példányának munkarésze kötelezően az azt tartalmazó nézet. A típus (csoport) szerkesztésre vonatkozó viselkedés a modell-csoportokéhoz hasonló.

    Munkamegosztás és csoportszerkesztés alapesetei:
    • Ha a csoport minden példánya egy munkarészhez tartozik, akkor elegendő a típus (csoport) munkarészét felvenni/kikölcsönözni a szerkesztéshez.
      Ha az egyik felhasználó magához veszi a csoport munkarészét a másik nem tudja szerkeszteni az egyes példányokat sem.
      A másik felhasználó a szerkesztési kísérletkor az alábbi hibaüzenetet fogja kapni:
      "Az elem nem szerkeszthető, ameddig 'egyik' nem adja vissza a munkarészt és nem szinkronizál a központi fájllal."
    • A legtisztább megoldás az egyes csoportokat külön munkarészekbe elhelyezni, így a felhasználók nem zavarják egymást, ha szükséges fel lehet venni a kérdéses munkarészt, de annak példányaival mindenki szabadon dolgozhat a saját munkarészeikben.
      A csoport szerkesztésekor az azt tartalmazó munkarész automatikusan a kölcsönző tulajdonába kerül, a többiek csak azután hajthatnak végre típus módosításokat, hogy az eredeti szerkesztő kilépett belőle.
    A Súgó további segítséget nyújt az esetleges problémák kezelésében.

    2010. 09. 01.

    Fájlméret és teljesítmény

    Rengeteg túlmisztifikált írás szól a projektfájlok méretének csökkentéséről, a továbbiakban megpróbálom érthetően előadni lényegüket.

    Legtöbbször a meglévő hardverek indokolják a fájlméret visszaszorítását.
    Az vitán felül áll, hogy a nagyobb fájlok több erőforrást, elsősorban memóriát igényelnek, a gépteljesítmény látványos elvesztését eredményezik. Tovább tart a fájlok megnyitása, egymásba csatolt projekteknél pedig minden művelet. Nem csak a fájlméret fontos, íme pár gyakori öngól:
    • Figyelmeztetések

      Nem tűnhetnek fontosnak, finoman megbújnak a háttérben, hatékony csoportmunkánál azonban érdemes megszüntetni őket. Ahol nincsenek fölösleges percek nem érdemes hibásan megadott (nyitott) helyiséghatárolásokkal vagy átfedő térfogatokkal gépteljesítményt veszíteni
    • Részletességi szint

      Érdemes meggondolni, milyen léptékű nézetekhez milyen felbontást használunk. Túl kicsi nézetekben teljesen felesleges Finom de sokszor a Közepes szint is, úgy sem látszik nyomtatáskor…
    • Bonyolult vázlat-alapú elemek
      A Terep, Födém, de még a Régió kategóriájú elemek is visszavethetik a teljesítményt, ha túlzottan sok pontból vagy szakaszból állnak. A hatékony erőforrás használathoz célszerűbb több darabból kevesebb szegmenssel felépíteni ugyanazt. A legszomorúbb amikor kitöltésekkel színezett alaprajzot látok helyiségek vagy zónák színezésére a teljesen kézenfekvő Színséma vagy Területterv helyett, csak mert a gyalog módszer a CAD-ben bevált...
    • Nem használt tartalom

      Megéri a fájlméretet növelni teljesen felesleges alkotóelemekkel alhangon 200 kB/darab memóriáért?
    • Összetett elemek
      A helyzet bonyolult - Kiosztást vagy sokváltozós képleteket tartalmazó - családokkal még szembetűnőbb. 
    • Túlterhelt befogadók
      Nagyméretű falak túl sok befogadott elemmel (nyílászárók, holkerlécek) rontják a teljesítményt. Ilyenkor javasolt több darabból felépíteni őket, mint a födémeknél.
    A kiemelt elemeken kívül a fájlméret csökkentésre vannak direkt módszerek is:
    • Mentés másként
      Talán a leggyakoribb javaslat - csoportban végzett munkakor - nem csak a helyi fájlok, de a központi fájl esetében is. Ilyenkor az új fájlba nem kerülnek be a visszavonási lehetőségek és korábbi naplóbejegyzések. A látványos fájlméret csökkenés után hamar visszahíznak, így nem érdemes ezzel vesződni a központi fájl esetében.
    • Központi fájl tömörítése


      Ez egy egyszerű és kézenfekvő megoldás, működése inkább a Windows lemeztöredezettség-mentesítőhöz hasonlít, rendet tesz a fájlokban, de a Mentés másként lehetőséggel ellentétben az előzményeket megőrzi.
    Nem csak a fájlméretre kell koncentrálni, mert ez csak egy jelenség ami nem a problémák oka, csak egy következmény.

    Befejezés képpen egy kis bölcsesség Scott Brown-tól (Helman Hurley Charvat Peacock Architects)
    koncepcióterv mérete × 3 = tenderterv várható mérete