BIM-ből CNC

...avagy hogy lehetett volna a CET is sikersztori

Amikor olyan mondat hagyja el a számat, hogy egy jól felépített modellel és az abból származó kigyűjtésekkel gyártó berendezéseket lehet vezérelni, sokan ködös tekintettel néznek el a fejem fölött. Pedig tényleg nem nagy varázslat! Akik a függönyfalas cikkeimet - [1] [2] [3] [4] [5] - végigpróbálgatták, már biztosan várták a csúcspontot.

Az alcímmel pedig finoman arra szeretnék utalni, hogy a CET-re álmodott minden panelnek még ennél cifrább adatai is megvoltak, csak sokkal jobb ötletnek tűnt tervezőt cserélni, aki 2D-ben remekül megoldotta, hogy nem kell vizet bevinni a felmosáshoz, elég csak feltörölni a duna-parti viziemlőstetemben... 

Lesz itt minden, mint a búcsúban:

Megosztott paraméterek

Amikor családelemek és projektek (esetleg sok projekt) között szeretnél egységes lekérdezéseket, kigyűjtéseket készíteni, valahogy meg kell ismertetni egymással az alapvetően különálló fájlokat. Ennek megoldása egy nagyon egyszerű szöveges fájl.
Az egyszerűség kedvéért maradok a háromszög alakú panelek boncolgatásánál, amihez összesen hat paraméterre - három szög és ugyanennyi hossz - van szükségem.

A gombok elég beszédesek, ezért nem kívánom túlmagyarázni

Esetünkben így fest belülről a végeredmény (amit nem kell megnézni élőben, csak ínyenceknek tálalom):

# This is a Revit shared parameter file.
# Do not edit manually.
*META VERSION MINVERSION
META 2 1
*GROUP ID NAME
GROUP 1 cp
*PARAM GUID NAME DATATYPE DATACATEGORY GROUP VISIBLE
PARAM c523a20d-f3a6-4926-828c-7a4148647402 3 ANGLE  1 1
PARAM 18e0ce36-9053-4a52-b4b0-c7dd66540138 c LENGTH  1 1
PARAM 9bbc2f3a-3fb8-40f4-b9b0-11aec516853a 2 ANGLE  1 1
PARAM 1d13286a-5cec-46c8-ba41-75d6427bc293 a LENGTH  1 1
PARAM 7ad97785-752c-44b9-9e26-6928422e453a b LENGTH  1 1
PARAM dcbab8ac-3aae-402c-878f-21617c07f307 1 ANGLE  1 1

Családszerkesztés

Ha a paraméterek megvannak, azokat már csak hozzá kell rendelgetni a megfelelő méretvonalakhoz, méghozzá példány (Instance) és Jelentés (Reporting) paraméterként, melyet a Parameter Properties (Paramétertulajdonságok) ablak jobb-alsó sarkában találsz:

Amint említettem, egy sík háromszög mintázatra való függönyfal panelt szerkesztek úgy, hogy ilyen legyen a végeredmény:

Tömegvázlat

Ezután jöhet maga a befüggönyfalazandó tömeg vagy felület.

Bocsi, az ellenperspektívnak látszó mintáért :)

Kigyűjtés

Pechetekre erről még nem írtam részletesen, de legalább megvan az egyik következő téma... most csak a végeredményt mutatom meg:

Ez az a táblázat, amit "csak" be kell dobni a megmunkálógépbe...
Aki nem hiszi el, legyen olyan kedves mérje meg a fenti képen, segítség képen beszámoztam a paneleket :P

Mivel a legelején létrehoztuk a megosztott paramétereket, azok már kigyűjthetők is a projektben. Lehet itt még borzolni a kedélyeket az egyes élek lejtésének és egyéb adatának számszerűsítésével, ez már csak fantázia és ábrázológeometria kérdése. 

Persze nem jók a számok, mi lehet a baj?!?!

A szélső, részlegesen levágott panelek fals adatokat adnak, ezt érdemes megvizsgálni azért a gyártás előtt. A megoldás, hogy nem szabad a csonkolódást hagyni, hogy az általunk felvett paraméterek valósak tudjanak maradni. Ez pedig a tömegvázlat felosztott felületének tulajdonságai között van elbújtatva:

Az ilyen apróságok miatt tudok 2 napos tömegvázlat tanfolyamot is tartani anélkül, hogy egy perc unalom is környékezne

Na ez most tényleg gyilkosra sikerült. Ha még csak ismerkedtek Revitkével, egy darabig pihentesd ezt a cikket! 

Időjárás szerver hiba

Az utóbbi időben kicsit terméketlen voltam, ennek oka, hogy bújom az újdonságokat, de még nem értek meg bennem az írásra.

Egy apróbb hiba azonban felütötte a fejét: “Input string was not in a correct format”
Frissen telepített 2012-es verzióban akkor találkozol vele, ha időjárási adatokat próbálsz lekérni az új energetikai funkciókhoz. Javítás előtt győződj meg róla, hogy a verziószámod: 20110309_2315

Hivatalos megoldás az Autodesktől érhető el:

	Javítás (zip - 11Kb)
	Útmutató (htm - 75Kb)

Projekt sablon - mit? és miért?

Az alább részletezett jótanácsok több weboldalon és fórumon megjelentek az elmúlt években, összegyűjtve talán egyszerűbben értelmezhetők.

• Ezek csak tanácsok, csinálhatod teljesen másképpen is!
• A végeredmény nem lesz kicsi, aminek oka a dokumentálás megkönnyítése. Így több idő maradhat a tényleges tervesére és nem kell a gépies feladatokkal cicázni.
• A sablon lényege, hogy tényleg gyorsan dolgozhass. Ehhez a szoftver adott, használd ki a végletekig!

Hogyan?

Eddigi Revit-es éveim alatt nem csináltam publikus, feltöltött sablont. Ennek oka egyszerű: olyan nincs ami mindenkinek jó. Alapból egy a tanfolyamokhoz elegendő sablont szoktam osztogatni, a feltöltést pedig egyedi igények alapján csináljuk meg.
Feltételezem, hogy rendelkezésedre áll valamilyen magyar nyílászáró stb. könyvtár.

1. Találd ki hol tartod az alkotóelemeket (Content)! Szerintem a hálózatra egy mindenki által elérhető, megosztott könyvtárba. A saját elemeket minden esetben kezeld külön a hivatalos Autodesk-es és egyéb tartalmaktól.
2. Keresd meg a kezdőpontot, tegyél rá Referenciasíkokat, nevezd el őket és Rögzítsd!
   Részletek >>
3. Jelölések
   Sokad rangúnak tűnő probléma, de érdemes ezeket előre megcsinálni. Nyitogasd meg az Autodesk-es (vagy egyéb) családokat, formáld a saját képetekre és mentsd az 1. pont szerint.
   Töltögesd be őket a projektbe. Igaz, hogy ez jelentősen növeli a fájlméretet, de előbb-utóbb úgyis meg kell tenned.
4. Tervlapkeretek / címpecsétek
   Ez is egy egyszerű családszerkesztési feladat, csinálhatod akár a korábbi DWG pecséted szétrobbantásával. Arra figyelj, hogy a végén foglald csoportba és lakatold a lapkeret jobb-alsó sarkába, különben a lapméret módosításakor érdekeseket láthatsz.
5. Nézetablakok
   Akkor kerülnek előtérbe, ha a különféle nézeteket szeretnétek irodán belül másként megjeleníteni. Milyen nézethez milyen feliratokat teszel vagy nem teszel. Ez a lépés hipp-hopp megvan.
6. Nem könyvtári tartalom, vagyis Rendszer családok
   A Fal, Födém és Tető-típusokat kénytelen vagy egyszer végigzongorázni manuálisan. És persze ne maradjanak ki az igazi nyalánkságok, úgy mint Függönyfalak, Függönyfal panellek és Osztóbordák és Profilok, amiknek érdemes egy kis gyakorlat után nekifogni.
7. Kigyűjtések tervlapokon?
   Ha szeretnéd igen!
   A táblázatokat érdemes csak egyszer végigjátszani. Van mód a sablonok átszedésére, de miért ne tennéd be rögtön a sablonba. A táblázatokat pedig süsd el tervlapokra.
   Részletek >>
8. Nézetek
   Amiket mindig létrehozol: Földszint, Első szint, Homlokzatok, de igény szerint egyéb segédszintek is játszhatnak, úgy mint Alapozási sík és Mennyezettervek…
9. Nézettípusok
   A különböző célú, de azonos jellegű nézetek jó elkülönítéséhez javasolt. (A falmetszet nem mosódik össze a teljes épület metszeteivel, a falnézet a teljes homlokzattal...) Hozz létre típusokat funkció szerint, folytatás a Nézetsablonok pontban.
10. Szűrők
    Fontos! Ha most nem állítod be, nem is fogod használni ezt a funkciót :( Amikor kelleni fog valamilyen tulajdonság alapján szűrni bizonyos nézetek bizonyos elemeit nem fog eszedbe jutni, plusz munkád lesz vele amikor nincs idő semmire, és szenvedni fogsz a kézi felülbírálásaid egységesítésével, mintha csak valami CAD programban... Két irányból fuss neki fejben: dokumentáláskor milyen elrejtési, felülbírálási igények lehetnek, illetve, hogy szerkesztés közben milyen tulajdonság szerint rejtenél el elemeket csoportosan.
11. Csatolás helyőrzők
• Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy a szakágak Revit-elnek csatolj be egy-egy modellt (amit mondjuk a sablon mellé mentesz) mindenkié helyett és rendezd le a grafikai felülbírálásokat, a szükségtelen kategóriák és egyebek elrejtését. Utána éles helyzetben elég a Csatolások kezelése ablakban "újratölteni" a projektet, a felülbírálások megmaradnak.
• Ha CAD-ben kapod a dolgokat és a társtervezőidnek vannak fóliaszabványai, amiket be is tartanak eltudod játszani ugyanezt egy üres, de befóliázott rajzukkal.
• Ha teljes a káosz, akkor ezt a lépést ugord át.
12. Nézetsablonok
    Ha nem szeretnéd az egyedi felülbírálások erdejét bebarangolni... Add meg a nézettípusokhoz tartozó részletes (Lépték, Részletességi szint, Láthatóság/Grafika) beállításokat és felejtsd el az egyedi felülbírálást. Ezzel  a legkritikusabb rajzolószoftver-problémát előzheted meg, miszerint átszerkesztéskor ellenőrizni kell az összes nézetet, amire a beavatkozás kihathat.
13. Anyagok és Kitöltési minták
    Meredek téma, ha különleges igényeid vannak törölj ki mindent a sablonból és hozd létre az elkülönítendő anyagokat. Sraffozási mintákkal kapcsolatban javaslom, hogy ne általános neveket használj, "Átlós sraffozás" helyett például a "Téglafal metszet sraff" ajánlott. NE annyi anyagot adj meg, ahányféle sraffozást szeretnél, hanem annyit amennyit külön szeretnél kezelni (például a PTH 30 <> B30, Y G2 <> Y G4). Jól felépített szerkezetekből jó mennyiségszámítások lesznek...
    Részletek >>
14. Vonaltípusok
    A javaslat ugyanaz, mint a kitöltéseknél, inkább a felhasználást találd ki és ne a kinézetéről nevezd el. Előfordulhat, hogy lesznek azonos tartalmú, de más nevű típusok, de a lényeg, hogy mindegyiket a maga helyén használd.
    Részletek >>
15. Vonalvastagságok
    Az alap 16-félét nyugodtan visszaveheted, szerintem 6-7-ből mindent meg lehet oldani. Az 1-est tartsd be a sraffoknak, a többi esetében szabad a pálya, csak arra figyelj, hogy a járatos léptékben jól nézzenek ki együtt.
16. Objektumstílusok és vonalstílusok
    Ezek már adják magukat, a minek-milyen-micsodái-lehetnek kérdést válaszold meg magadban és baj nem érhet. Felhívom a figyelmedet, hogy a családokban létrehozott alkategóriák a projektben megjelennek, használd őket következetesen. Ha az anyagozások gondját-baját is szeretnéd levetkőzni javasolt családszerkesztőben a <Kategória alapján> használata, amit azt jelenti, hogy az adott projekted objektumstílusai dominálnak.

Mire idáig eljutsz az olvasással a fontosabb elnevezéseket már bizonyára kitaláltad magadnak a családok, anyagok, munkarészek és nézetek azonosítására, ha mégsem kezdj el gondolkodni a szűrhetőség szemszögéből. Szánd rá az időt, mert már az első projekteken többszörösen megtérül! A felsoroltak talán magától értetődőek, de a legfontosabb a Nézetsablonok és a Szűrők kérdése. Ha átsiklasz felettük később bánni fogod…

Elölnézet beállítása

3D nézetekben bizonyára összeismerkedtél a ViewCube névre hallgató tájoló kockával, melynek egyik funkciója, hogy beállíthatod a projekted elölnézetét.

A kocka a projekt fő-irányait, az iránytű a valós tájolást mutatja.

Állj be egy vízszintes irányba, akár a kocka egy függőleges élére kattintva. Az iránytű forgatásával néző- és tárgypontod magassága megmarad.

TIPP: Egyszerűsítheted az életed, ha alaprajzban elhelyezel egy Hálót, vagy elnevezel egy referenciasíkot, és a kocka helyi menüjéből a Tájolás síkhoz... parancs párbeszédablakában a listából azt kiválasztod.

Ha elégedett vagy az iránnyal, a helyi menüben: Elölnézet beállítása nézethez > [Aktuális nézet].

Vagy forgatási hókuszpókusz nélkül válassz egy homlokzatot!

Csatolt projektek ütemezése

Az átgondolt tervezés, amit mostanában szokás BIM (Épület-információ modellezés) névvel is illetni akkor nyeri el igazi szépségét, ha átlépsz magadon. Az már nem jelent semmilyen újdonságot, hogy különböző házakat egyetlen modellé össze lehet fűzni, a problémák akkor kezdődnek, ha az idő tényező is szerephez jut.

Nem szeretném elvenni a virtuális kivitelezéssel foglalkozó - és ebből a szakma többi szegmeséhez képest jobban megélő - kollégák kenyerét, akik felismerték az ütemezés fontosságát már a koncepció kibontakozásakor. Ez leginkább akkor válik fontossá, ha több épületből, vagy szakaszból álló projektbe vágjátok a fejszétek. Persze nem írnék a témáról, ha a Revit nem kínálna kézenfekvő megoldást erre is.

Az egyes projektek fázisokra (ütemekre) bontása az alapozó tanfolyamok egyik kedvenc témaköre, a gyakorlatban eddig kevés helyen láttam viszont, hiába adott a lehetőség.

De mi történik, ha több befázisozott részletet egy közös helyre csatolsz? A befogadó, vagy gazda projektben is létrehozhatsz fázisokat, majd nézd meg a becsatolt részek Típus tulajdonságait.

A trükk, hogy a befogadott projektek fázisai összepárosíthatók a befogadóéval, így a több részmunka összefésülhető. Az egyik szerkezetépítése összehozható a másik szárny szakipari vagy akár alapozási munkáival... Így nem csak a különálló egységekre, de az egész munkára készíthetsz kigyűjtéseket, mennyiségszámításokat, összevont organizációs terveket, pillanatfelvételeket. Nem kell több épületszakasz sem, gondolj csak a belsőépítészet és gépészet időnként nem is annyira triviális technológiai-sorrendjére.

Erre a feladatra van komplex autodesk-es megoldás, amit Navisworks névre kereszteltek, ahol nem fázisokat, hanem a szerkezetek építését időzítheted Primavera vagy MS Project ütemtervekhez is kapcsoltan. De azt meg kell venni, meg kell tanulni és nem hátrány kiterjedt kivitelezői ismeretekkel is rendelkezni. Szerintem egy tervezőnek elég a Revit-adta megoldás.

Szabadulás a Munkarészektől

Hivatalosan nem megy :(
Az igény akkor szokott felmerülni, mikor a kiadás előtti nagy-hajrában a főnök mindenkit rátesz egy projektre, így munkarészek születnek, amik a később készülő pl megvalósulási terv készítéskor az egyedül maradt kollégának útban vannak.

Trükk persze van erre is

• Csinálj mindenből biztonsági másolatot
• Nyiss egy új projektet
• Csatold a munkarésztelenítendő projektet az újba
  
  
• Csatold be a frissiben behozott darabot, így csoport lesz belőle (később ez is megszüntethető)
  
  
• Eldöntheted, hogy szükséged van-e szintekre és hálókra:
  
  
• Ne rémülj meg az az alábbi figyelmeztetéstől, a lényege, hogy ha takarékoskodni szeretnél a számítógéped erőforrásaival nem célszerű ugyanazt csoportként és csatolmányként is kezelni, nyugodtan töröld a csatolást...
  
  

Azután jön a neheze. Hozd létre s szükséges alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat. Erre a legegyszerűbb, ha az eredeti projektből átmásolod a metszet és homlokzat jeleket, majd ezt tedd meg a nézetekhez tartozó 2D-s elemekkel (jelölésekkel).

Ez az a bizonyos projekttisztítás,
ami kiszedi a fel nem használt,
de betöltött elemeidet

A gyakorlat akkor is így fest, ha két munkarészekkel készült projektet szeretnél összeboronálni. A pikantéria, hogy a beágyazott projekt minden munkarésze az aktuális projekt aktuális munkarészébe zömül, ilyenkor kicsit manuálisan válogatni kell az elemeket. Javasolt a kisebbet a nagyobba beleágyazva próbálkozni egy jól kitakarított ("purgált") projekttel.

Alagút - munka föld alatt

Nem szeretnék túl részletes leírást adni, mert alap lépések sorozata elég egy jó kis pincerendszer modellezéséhez.

A továbbiaknak csak akkor van értelme, ha nem kezded el a terepet saját egyedi alkotóelemként kihúzásokból és egyéb egyszerű geometriákból...

A fenti képen látható modell lépései:

• terep importált DWG vagy CSV pontfájl alapján, vagy teljesen szabadon beillesztett pontokkal
• Alaplemez vagy alaplemezek a Tömegvázlat és helyszín szalagmenüről
• födémtípus készítése, ahol a felső réteg Változó vastagságú
• födémek vázlata az alaplemezek fölé
• Részletelemek módosítása, a szükséges pontok:
• szintvonalak találkozása az oldalakkal,
• sarkok,
• íves pincefal esetén további osztók
elhelyezése

• új magassági pontok beállítása a terep széléhez, eltérő belmagasságú terek esetén a határos födémekhez
• a lyukasztásokat érdemes (Alap szalag/) Aknanyílással készíteni, így nem zavar bele a lejtésképbe

A csinosabb grafikai megjelenítéshez jól jöhet egy pár vonal felülbíráslása úgy, hogy az Objektum stílusokhoz képest módosítod a vonalstílust, amennyiben a feltöltéseket nem kívánod elkülöníteni a termett talajtól. 

Az sem jön rosszul, ha a tereped lejjebb ér, mint a pince szinti Alaplemezed, Tömegvázlat és helyszín/Helyszín modellezése/Helyszínbeállítások.

Ha a pince feletti födémedet alulról is lejtősre/bonyolultra szeretnéd, helyi födémmel érdemes...

Ideiglenes méretek titka

Nagyon sok kattintást lehet megspórolni, ha az Ideiglenes méreteid jól állítod be a legelején.

Nem könnyű megtalálni, pedig érdemes...

Sok magyarázatra még kezdő felhasználóknak sem szorul az ablak.

Egyszerűen kényelmesebb itt megadni az alapértelmezést, mint minden méretnél egyesével átrakosgatni a kicsikék fogópontokat ráncigálva.

Fogópontok
Mivel a tanfolyamok első kávészünet utáni első percében szokott szóba kerülni, kevés nyomot hagy, hogy az ideiglenes méterek fogópontjait nem csak arrébb húzni lehet, hanem rákattintva a szerkezetek nevezetes vonalai között váltogat.

Vonalak csoportos kiválasztása

Ha sokat vacakolsz AutoCAD rajzok Revit-esítésével biztosan észrevetted, hogy több vonal kiválasztásakor, még ha azok több stílusba tartoznak is nem jelenik meg a Szűrő eszköz.

TPP: Válassz mást is a vonalakhoz, pl egy kótát, a Szűrő máris megjelenik.

A Szűrő ablaka pedig már külön listázza az egyes vonalstílusokat.

A vonalak elrejtése és elkülönítése is használható lenne ilyen célra, de a fenti módszer szerintem kényelmesebb, és nem is kell rejtegetni a fél rajzot.

Egységes kigyűjtések #2

Egységes kigyűjtések #1  folytatása, csak elegánsabban...

A nézetátvitel egy másik módja, hogy a másik projekt megnyitása nélkül veszel át kész kigyűjtési fejléceket és szűrési feltételeket. A parancs valóban kissé el van dugva, de nem is hiszem, hogy minden nap előkerülne.

Ha megtaláltad a mintaként szolgáló projektet, az az alábbi ablak jelenik meg:

A legördülő lista alatti fehér területen bepipálhatod az átvenni kívánt kigyűjtéseket, és le van a gond.

Tárgyraszterek

Alapozó tanfolyamokon is sokan meghökkennek, hogy a kurzormozgató billentyűkkel is lehet mozgatni az épületelemeket. Egérrel húzáskor is nézetarány (zoom) függvénye, hogy mekkora lépésenként halad a mozgatás.

A Raszterek beállító ablaka a Kezelés szalagmenün található

Mivel az ablak szövegei elég beszédesek nem is akarom megismételni....
Egy sor szorul magyarázatra, ez pedig a Felülbírálás kikapcsolása, ami csak annyit tesz, hogy a menet közben beírogatott raszter-felülbírálásokat semmissé teszi.

Revit és 3ds Max

Sokakat izgat a Revit és a közkedvelt 3ds Max Design kapcsolata. Az Autodesk a 2010-es verziók megjelenésekor vezette be az FBX formátumot, ami nem csak a geometria, de az anyagozás és fények beállításait is átveszi.
Az alábbi nem túl friss, de hasznos okosságot találtam Tecsőn:





A legfontosabb, hogy kész anyagbeállítások esetén a modell újratöltése után elég csak újraszámoltatni a képet...

Az átvitel csak azonos verziók között működik!!!

• RAC2010 >> 3DSMD2010
• RAC2011 >> 3DSMD2011

Projekt beállítások 3 - Anyagok

A falak, födémek és minden szerkezet kitöltési és felületi mintáját az őt felépítő anyagok mintája határozza meg. A közös anyagkönyvtár és képszámító motor (rendering engine) miatt sok ismerős rész lehet 3ds Max (Design) felhasználóknak.

Az Anyagok párbeszédablak csak első két fülével foglalkozom, a továbbiak erősen haladó felhasználóknak érdekesek.
Grafika:

• Árnyalás: adj meg egy alapszínt, árnyalt nézetekhez.
• [ ] Látványtervi megjelenítés használata = az anyaghoz tartozó látványtervi anyagból számít ki egy színt
• Átlátszóság: nem vonatkozik látványtervekre, csak az árnyalt megjelenítésekre!
• Felületi minta: egy (ajánlottan) modell vagy rajz típusú minta tovább tárgyalva Projekt beállítások 1. leckében
• Minta illesztése: egymásra vetíti a látványtervi anyagot és a felületi mintát, így egyszerűen összeigazíthatod

• Metszési minta beállításai a fenti leckében...

Látványtervi megjelenés:
A képszámításhoz és Valósághű megjelenítéshez (v2011-től)

A beállítások igen szerteágazóak, a lényeg, hogy előre elkészített anyagok közül lehet válogatni (Látványtervi megjelenítés alapja), majd ha nem felel meg, jöhet a finomhangolás.

Előnézetben azonnal látható mit műveltünk az alatta látható anyag típusonként különböző beállítások között.
Legjellemzőbb anyag vagy szín, Felületi minta (érdesség/egyenetlenség), Kivágás (lyukasztás/átlátszóság), Tükröződés, Saját fénykibocsátás...

Ha nem egy színt vagy képeket választunk matematikai úton előállított anyagokkal is dolgozhatsz (Kockás ... Fa) ahol minta típusonként egyedi beállítóablak vár.

Egyedi sraffozási minta

Bár az AutoCAD Súgójában szépen le van írogatva összeszedem egy kis praktikumot. A kitöltési minták típusait már korábban tárgyaltam, az alábbi leírás a rajz és modell típusokra is vonatkozik.

Ezek a minták az AutoCAD-ből ismerhető *.PAT fájlokban találhatók. Ha nem érzed magad elég türelmesnek, vagy elfelejtetted a szögfüggvényeket inkább keresgélj neked való mintát az interneten. (itt vagy itt...)

Egy fájlba több mintát is tehetsz, de ajánlott minden mintának külön állományt szánni.

Ha metrikus rendszerben gondolkodsz az eső sor ez legyen:

;%UNITS=MM 

Ahol nem adod meg az egység = 1 inch, ez semmit sem befolyásol amíg nem töltöd be a projektedbe a mintát. A lépték értékével még így is kompenzálható:

• 1 inch = 25,4 mm;
• 1 mm = 0,03937007874015748 inch

A folytatásban el kell nevezni a mintázatot, ami az importáláskor felülírható, de ad egy jó alapértelmezést (maximum 31 karakter lehet):

*Mintanév, Leírás 

Ezután adhatod meg, hogy ez egy rajz vagy modell típus:

;%TYPE=MODEL

vagy

;%TYPE=DRAFTING

És már csak a minta van hátra az alábbi séma szerint, melynek részeit alább boncolom:

szög, x-kezdőpont, y-kezdőpont, delta-x, delta-y, vonás-1, vonás-2, …

A sorok hossza egyenként nem lehet több, mint 80 karakter, az afölötti részt egyszerűen levágja :(

• szög: erre fog állni a vonalkád °-ban megadva, kezdő irány az óramutató szerinti 3:00
• x-kezdőpont: a vonalad kiindulópontjának abszcisszája
• y-kezdőpont: a vonalad kiindulópontjának ordinátája
• delta-x: vonalkáid elmozdítása egymáshoz képest a szög által megadott iránnyal egyezően. Csak szaggatott vonalak esetében van értelme, folyamatos vonalak esetén értéke lehet 0, egyéb esetekben a megadott
  szög koszinusza × a távolság amire gondolsz
• delta-y: vonalkáid távolsága egymástól, vagyis
  szög szinusza × a távolság amire gondolsz
• vonás-n: vesszővel elválasztva követik egymást a vonalak hosszát (érdemes itt is koszinuszozni) megadó számok és a köztük lévő szünetet megadó negatív számok, 0 a pontot jelenti
  pl: a pontvonal: 2, -2, 0, -2

Összetett mintákhoz több ilyen vonalkára vagyis sorra van szükség.

TIPP: Ha van két mintád, melyek együtt jók lennének másold az adatsoraikat össze egy fájlba és használd!

Pár egyszerű példa:

• Kisméretű tégla 1 cm fugával rakva:
  
  

  ;%UNITS=MM
  *KM téglafal, 75x260 mm téglafal feles kötésben
  ;%TYPE=MODEL
  0, 0, 0, 0, 75
  90, 0, 0, 75, 130, 75, -75
  

• A nálunk szokásos termett talaj jelölés:
  
  

  *Talaj, Talaj
  ;%TYPE=DRAFTING
  45, 0, 0, 0, 4.242
  45, 0, 1, 0, 4.242
  45, 0, 2, 0, 4.242
  45, 0, 3, 0, 4.242
  135, 0, 3, 0, 0.707, 2.121, -2.121 

Egységes kigyűjtések #1

Kérdés:
Mi a teendő, ha egy nyílászáró (Jegyzék) vagy mennyiségi kigyűjtés (Mennyiségszámítás) a maga szűréseivel és összes beállításával jó lenne máshova is?

Probléma:
A Projekszabványok átvétele nem ad közvetlen megoldást, pedig ez is átvihető.

Megoldás: 
Másold ki a kigyűjtést (vagy kigyűjtéseket) a forrásnak szánt Projekt áttekintőből - a CTRL gomb lenyomásával tudsz többet kijelölni - majd jobb-katt és Másolás vágólapra.

Válts át a cél-projektre kattints bele a Projekt áttekintőjébe és CTRL+V, mert helyi menüből nem érhető el ez a parancs.

Természetesen ez is illeszkedik a Revit logikájába, az adat sorokat sosem viszi magával, a célprojekt elemeit listázza.


Folytatás itt: Egységes kigyűjtések #2

Projekt beállítások 2 – Vonalak

Beállításuknak három összetevője van, a menüben elfoglalt helyük szerinti fordított sorrendben tárgyalom őket:

• Vonaltípusok:
  
  
  
  
  Egy mintát adhatsz meg, hogy az egyes részei hogyan kövesség egymást, három lehetséges elem van: Vonal, Szünet (ezeknek hosszal kell rendelkezni a második oszlopban), Pont
  
  
  

  

  Minden minta 20 ilyen elemet tartalmazhat.
• Vonalvastagságok:
  Beállító ablaka elsőre bonyolultnak tűnhet, valójában viszont pofon egyszerű. Az első oszlop száma a vastagságok elnevezései, a további oszlopok ezek tényleges nyomtatott vastagságát határozzák meg, a fejléc léptékeinek megfelelően.
  
  
  
  
• Vonalstílusok:
  A fenti két beállításnak ad értelmet, egy Revit-eseknek nagyon is ismerős formában. A szoftver logikájába illeszkedő módon a vonalak összessége is egy kategóriát jelent, melynek alkategóriái a vonalstílusok. Kötelező őket elnevezni – a névhez tulajdonságokat rendelni – majd, ezzel a névvel lehet használni. Az, hogy ezek a beállítások el vannak dugva a szemed elől önkénytelenül is következetességet eredményeznek, nem lesz végtelenül sok egyedi vonal, ami a hagyományos CAD rendszerekben állandó probléma.

Projekt beállítások 1 – Kitöltések

A kitöltési minták (sraffozások) a legtöbb CAD szoftverben nagy hangsúlyt kapnak, Revit-ben a kezelésük azért egyszerű, mert minden felületen ezek jelennek meg automatikusan, nem jellemző a külön megrajzolgatott kitöltés.
Beállításaik az alábbi helyen találhatók:

• Két alapvető típust érdemes megkülönböztetni:
• Rajz típusú minták: minden léptékben teljesen azonos valós méretükkel láthatóak, így használatukkor elegendő egy jelmagyarázat készítése, az minden léptékben helyes információt közöl. Méretei valós nyomtatási méretek.
  
  
  
• Modell típusú minták: valós méretükkel adod meg őket, így minden léptékben a többi részlethez képesti eredmény látható. Burkolatok, felületi minták megjelenítésére használható.
  
  
  

A típusok viselkedése a továbbiakban közel azonos, beállító-ablakuk is csak egy elemben különbözik.Nézzük szépen sorjában:

• Előnézet: sok magyarázatra nem szorul, a többi vezérlő változtatásakor azonnal az új állapotot mutatja
• Tájolás a befogadó rétegen: ez a beállítás azt mutatja meg, hogy a kitöltési minta hogyan viszonyul a sraffozandó szerkezetekhez. (ez csak a rajz típusú mintáknál érhető el, típusai az alábbiak:)
• Tájolás nézethez: így a minta mindig olyan lesz a nézethez képes, ahogy az előnézetben látható
• Maradjon olvasható: a minta a nézet tervlapokon és egyéb helyeken történő elforgatásokra nem érzékeny, minden esetben az előnézetnek megfelelően áll függetlenül a nézettől
• Igazítás elemhez: az elmetszett elem irányától függ a kitöltési minta

• Egy újabb eldöntendő:
• Egyszerű: párhuzamos vonalakból, vagy két egymást keresztező párhuzamos vonalakból álló rácsból álló kitöltés
  A párbeszédablak további része magáért beszél, nem szeretném szájbarágni.
• Egyéni: AutoCAD PAT (pattern/kitöltési minta) fájlból beolvasható tetszőleges elrendezésű minta
  Egy PAT fájl több mintát is tartalmazhat, ezekből választhatunk. A mértékegység is a minta-fájlban megadott tulajdonság, léptékével tudod méretét szabályozni Revit-en belülről.